a Duda Éva Társulat művészeti vezetője, koreográfus, rendező
Nekem a tánc a teljes szabadságot kínálja, őszinteséget és intuitív kapcsolódást. Legárnyaltabb érzéseink mágikus terepe, amin keresztül mindig a pillanat ereje érvényesül. Lehetőséget ad kapcsolódni magunkkal és bárki mással, a világ bármely szegletén. Szavak nélküli varázslat, játék, mélység. Test és szellem érzéki randevúja.
/fotó: Lékó Tamás/
Mádi-Horváth Adrienn
táncművész, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház képzésvezetője
Nekem a tánc kapcsolatteremtés.
Kapcsolódás önmagamhoz, a legbelsőbb, ösztönös énemhez, kapcsolódás a társaimhoz és a nézőkhöz. A legmélyebbről fakadó nyelv, ami mindenkire hatással van.
/fotó: Mádi László/
Engelbrecht Patrik
táncművész, a Győri Balett magántáncosa
„Nekem a tánc az életem különböző részeit egy középpont köré rendezi. Egy keretként szinte minden mozzanatot meghatároz számomra, ezért elmondhatom, hogy szimbiózisban élek vele. Nem csak a fizikális, kézzel fogható oldalát hordozza az életnek, hanem az érzelmes, emelkedett, megfoghatatlan részeit is elém tárja. Így tart egyensúlyban, vagy olykor visszahelyez, ha kibillenek. Egyszerre lehetek egyén és társ általa! A tánc pillanatnyisága és a mozdulatok folyamatos áramlása, tudatosítja bennem nap mint nap, hogy világunk, környezetünk, életünk dinamikusan változó. A táncban, a táncot élve, ez a dinamikus változás egy attitűddé vált számomra; emlékeztet arra, hogy semmi sem magától értetődő, és mindig van lehetőségünk változtatni!”
/fotó: Jekli Zoltán/
Reszneki Virág
táncművész
„Nekem a tánc által keltett érzések szoros kapcsolatot jelentenek a természet minden élőlényében fellelhető életösztönnel. A legmélyebbről fakadó kommunikációs eszköz, segítségével kölcsönösen megérthetjük és elfogadhatjuk egymást és a világot.
Hivatásként előfordul, hogy monoton és fájdalmas, de általa kiteljesedni számomra mindent jelent.”
/fotó: Végh Tamás/
Török Jolán
Harangozó Gy.- és Bánffy M.-díjas táncművész, táncpedagógus, a Nemzeti Táncszínház alapító ig.-ja, a Táncped.Orsz.Szöv.nek alapító-elnöke
„Nekem a tánc a lélek és a test harmóniája, a szavak nélküli költészet.”
/fotó: Tóth Milán/
Maurer Milán
táncművész
„Nekem a tánc egy életforma. Egy olyan kemény fizikai és lelki-szellemi művészeti ág, amelyhez komoly alázat és kitartás szükséges. A próbateremben eltöltött hosszú idők, majd a színpadon a kiteljesülés. Minden egyes alkalommal mikor színpadon vagy, élni kell a lehetőséggel és szabadjára engedni a benned tomboló erőket, hogy azok mindenkire hassanak.”
/fotó: Bobál Katalin/
Pirók Zsófia
flamenco táncművész, a FlamenCorazónArte Táncszínház művészeti vezetője, koreográfusa, szólistája
„Nekem a tánc megtisztulás, egyfajta éber meditáció, amely úgy érzem egyike azoknak a szent állapotoknak, amikor teljes valómmal érzem, hogy Élek és az „itt és most”-ban vagyok. Tánc közben az összes sejtem rezgésállapota megváltozik, egyszerre figyelek kifelé és befelé, tudom, hogy néz ki egy-egy mozdulat kívülről, és mégis minden mozdulatom belülről táplálkozik. Egyszerre vagyok kint és bent. Egyedül és mindenkivel. Olyan állapot, ahol egységbe tudok kerülni magammal és a környezetemmel. Egyfajta „más” állapot, a szó legnemesebb értelmében. Valahol mindenki keresi ezt. Szerintem ez hajtja a hegymászót, az extrém sportolót, a jógimestert, a tanítót… Akik ezzel foglalkozunk, egyfajta függőséggé is alakul, pedig a legnagyobb dolog az lehet, amikor valaki az élet mindennapjaiban is tud úgy létezni, mintha örökké táncolna.”
/fotó: Beatrice Vivien Moraru/
Juronics Tamás
a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, koreográfus
„Nekem a tánc olyan, mint a víz. Vízöntő jegyben születtem, ezért ennek az elemnek a szimbolikájával foglamazom meg a tánchoz való viszonyom. Hiszen ahogy a víz, a tánc is napi szükségletté vált az életemben, az éltető erőt adja. Megtisztulok általa, vagy épp elmerülök benne az érzéseimmel, és szinte lubickolok benne, annyi örömöt ad. Magával ragad a sodrása, és bennem lévő gondolatok, érzések mozdulatokká formálódnak át.”
/fotó: Tarnavölgyi Zoltán/
Felméry Lili
a Magyar Nemzeti Balett magántáncosa, a 2015/2016-os évad Étoile-ja
„Nekem a tánc a legnagyobb örömforrás. Egy forrás, melynek öröm látni tisztaságát, tisztelni erejét, kiszámíthatóságát és kiszámíthatatlanságát. Számomra a tánc a legtökéletesebb és a legszebb önkifejezési forma.”
/fotó: Lakatos János/
Lőrinc Katalin
DLA táncművész, táncpedagógus, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára
„Nekem a tánc… az, ami mindenkinek: LEHETŐSÉG.
Lehetőség a szavakon túli „megszólalásra”, s mindarra, ami ezzel járhat: kapcsolatteremtés önmagammal, kapcsolatteremtés másokkal, s a szabadságnak egy olyan minősége, amit szintén nem tudnék szavakkal leírni.”
/fotó: Futár Ernő/
Gyulavári Ági
Az Artman Egyesület korábbi elnöke, mozgáselemző szakember, tánc- és mozgásterapeuta, pszichológus
„Nekem a tánc áramlás. Az élet, a figyelem, a változás áramlása, amin keresztül kapcsolódom a világhoz, másokhoz, magamhoz. Egy különleges nyelv, ami lehetővé teszi, hogy ismeretlen világokba merüljek el, legyen az egy másképpen mozgó, máshogyan érző emberé, vagy éppen egy virágzó fáé. A tánc nekem eszköz a lélek elakadásainak oldásához, és új, egészséges viszonyulások formálásához. A mozdulat költészete, mely megmutatja legmélyebb lényegünk, legőszintébb történetünk. Táncolni nekem annyi, mint teljes lényemmel jelen lenni az élet áramlásában.”
/fotó: Járdány Bence/
Novák Péter
kultúrmunkás
„Nekem a tánc az, ami neked a tánc; nézd csak az improvizálók hadát a discoparketten, hogy mit hoz ki, fel, át a lélek néhány pohár és valami zajzene stimulálta életigenlés mámorában! Szólók és pas de deux-k, gyorsak és lassúk, drámák és komédiák követik egymást szövegkönyv, vagy kotta nélkül. A tánc az elsődleges önkifejezés, legyenek mégoly tudattalanok is lépései. Természetes kommunikáció az égivel, avagy az odavágyás, ha nem az odatartozás expressziója!
Ezért a beavatásért már érdemes nyomon követni nézőként is azt, aki veszi a bátorságot, hogy a maga, de a fentiek okán mindannyiunk nevében is keresse a kapcsolatot Istennel…
Szerencsés esetben van is valaki a vonal végén!”
/fotó: Falus Kriszta/
Milák Melinda
a Káva Kulturális Műhely színész-drámatanára
„Nekem a tánc…mozdulatok, ritmusok és dinamika együttese, ezek ösztönös és tudatos előhívása önmagunkból, melyek alapvetően hozzánk tartoznak, bennünk lüktetnek. Kíváncsinak lenni és engedni ennek a „hívásnak”… Nagyon felszabadító érzés.”
/fotó: Csoszó Gabriella/
Sereglei András
a Káva Kulturális Műhely színész-drámatanára
„Nekem a táncról két kép jut eszembe. Az egyik, amikor a konyhában egy tiktok-slágerre táncolok, előhalászva az emlékeimből kamaszkorom bulijainak tánclépéseit, miközben a lányaim vihogva bíztatnak. A másik, amikor táncosokat nézek a színpadon és figyelem az összhangot a több év gyakorlás, a koncentráció és valami megfoghatatlan tudatállapot között. Ami összeköti ezt a két képet, az a tánc egyetemes emberi öröme.”